Ezerrel pörög a nyár, Linet.
Fesztivál, haza, fesztivál, pályázatírás... közben romatikus regényt fordítok, mert, ugye, meg is kell élni valamiből...
Alig egy napja jöttem meg a nyaralásból, mégis olyan távolinak tűnik... pedig jó volt ám!
A napokban volt egy érdekes vita az egyik posztommal kapcsolatban. Mert hát, nem férek a bőrömbe... Egy őszinteségi rohamban szenvedő, muszlim vallású ismerős közölte velem, hogy egy nőnek otthon a helye (tudjuk, tudjuk), nem zenélhet, nem énekelhet, nem táncolhat (részemről az utóbbira nincs is veszély), és egyetlen küldetése, hogy a férjét otthon kiszolgálja. Természetesen már ismertem ezt a nézetet, de direktben kapni egy ilyen szóáradatot egész más volt... nem beszélve arról, hogy én nem is vagyok muszlim! Akkor meg?
Na most, kénytelen voltam a facebookot böngésző muszlim ismerőseimtől megkérdezni, mit gondolnak arról, hogy a muszlim világban a nőnek otthon a helye, és ne helytelenkedjen a kreatív szférákban... Tudom, hogy ez a téma már-már közhely számba megy, de én a saját posztomra akartam kapni néhány felvállalt véleményt. A vita nagyon érdekes irányt vett:
Fesztivál, haza, fesztivál, pályázatírás... közben romatikus regényt fordítok, mert, ugye, meg is kell élni valamiből...
Alig egy napja jöttem meg a nyaralásból, mégis olyan távolinak tűnik... pedig jó volt ám!
A napokban volt egy érdekes vita az egyik posztommal kapcsolatban. Mert hát, nem férek a bőrömbe... Egy őszinteségi rohamban szenvedő, muszlim vallású ismerős közölte velem, hogy egy nőnek otthon a helye (tudjuk, tudjuk), nem zenélhet, nem énekelhet, nem táncolhat (részemről az utóbbira nincs is veszély), és egyetlen küldetése, hogy a férjét otthon kiszolgálja. Természetesen már ismertem ezt a nézetet, de direktben kapni egy ilyen szóáradatot egész más volt... nem beszélve arról, hogy én nem is vagyok muszlim! Akkor meg?
Na most, kénytelen voltam a facebookot böngésző muszlim ismerőseimtől megkérdezni, mit gondolnak arról, hogy a muszlim világban a nőnek otthon a helye, és ne helytelenkedjen a kreatív szférákban... Tudom, hogy ez a téma már-már közhely számba megy, de én a saját posztomra akartam kapni néhány felvállalt véleményt. A vita nagyon érdekes irányt vett:
Nem viszlek végig az egész komment-folyamon, elég annyi, hogy az első kommentelő szerint Pakisztánban főleg vidéken kezelik úgy a nőket, ahogy az észosztó ismerősöm fogalmazott... de azért az országra jellemző általános nézet is megegyezik az idézett kijelentéssel. Mások szerint a nőknek az élet minden területén jelen kell és lehet lenniük (ráadásul ez férfivélemény volt - remélem, nem csak a kedvemben akart járni az illető). Aztán egy úriember kezébe ragadta az irányítást, és arra kért, ne hagyjam magam félrevezetni. Pakisztánban rengeteg női orvos, pilóta, művész, stb. munkálkodhat a saját kedvére, sőt, egyre több! A nők tiszteletet kapnak, és teret a tehetségük kibontakoztatására. Mire (és ez a lényeg): egy korábbi emberke odaírta, hogy engedelmet, de Katalin nem a pakisztániakról kérdezett, hanem az iszlámról!
Itt tudatosodott bennem igazán a kultúra és a vallás közötti nem is olyan kicsi rés, talán inkább szakadék, vagy minek is mondjam - de ez sem helyes gondolat, hiszen a kultúrában valamennyire ott a vallás is, míg a másik irányban ez nem feltétlenül igaz. Az iszlám szerint a nők az élet legtöbb területén tényleg nem rúghatnak labdába, míg Pakisztánban (az országban) ez azért másképp van, bár családja, régiója válogatja.
Ezen tovább gondolkozhatnék, ha nem kellene a homlokomra csapnom, hogy nekem kedden jelenésem van a Völgyben, és az egyik dalszöveget még nem tudom. Írtam is gyorsan az egyik zeneértő embernek, hogy kapja össze magát, küldje a szöveget, ha már segítséget ígért.... A segítség helyett egy hangüzenet érkezett, hogy sajna az általam küldött dal törzsi nyelvezetét mégsem érti, a felvétel régi és elharapják benne a szavakat, vagy agyonhajlítják a szótagokat, bármilyen szó lehet azokon a helyeken... így aztán, Linetem, én frankón nem izgatom magam!
Még Fonyódon befutott egy interjúfelkérés is Karacsiból, a Daily Jang folyóirattól. Mint látom, ez egy világszerte megjelenő, urdu nyelvű, nyomtatott és online újság! Megküldték a kérdéseket, amelyek főleg a zenéről és a Pakisztánnal való kapcsolatomról szóltak, én meg nem sokat ültem rajtuk, már vissza is passzoltam a fájlt a szerkesztő postaládájába. Kíváncsi vagyok, mikor kerülök a lapba... Akkor aztán többet is elárulok erről az interjúról!
Uccu neki, gyorsan felöltözöm... rengeteg dolgom van ma délelőtt, aztán indulás autóval a Völgy fesztiválra, Taliándörögdre! Egy kis gyimesi muzsikát is csinálunk a Burns Kati Trióval; a Balatonnál buzgón gyakoroltam a furulyán. Addig még belefér pár oldal a romantikus regényből is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése